A celluláris antioxidáns védelem új korszaka: S{0}}acetil-glutation, felszabadítja a „mester antioxidáns” végső potenciálját
A glutationt a szervezet „fő antioxidánsának” és „a méregtelenítés királyának” tartják, ami kulcsfontosságú a sejtek egészségének megőrzésében. A közönséges glutation azonban könnyen lebomlik az emésztőrendszerben orális adagolás után, ami megnehezíti a sejtek belsejébe való eljutást. Az S-acetil-L-glutation megjelenése
forradalmasította ezt a problémát, és bevezette a hatékony antioxidáns védelem új korszakát.
Az S-acetil-L-glutation fő előnye kivételes stabilitásában és biológiai hozzáférhetőségében rejlik. Az acetilezés módosítása révén hatékonyan ellenáll a gasztrointesztinális emésztőenzimek lebomlásának, és sértetlenül átjut a sejtmembránon [1]. A sejtbe jutva az acetilcsoport eltávolítódik, redukált glutation (GSH) szabadul fel, közvetlenül feltöltve a sejtkészletet. Ez azt jelenti, hogy hatékonyabban semlegesíti a szabad gyököket és megvédi a mitokondriumokat az oxidatív károsodástól.
Ezenkívül erőteljes támogatást nyújt a máj egészségéhez. Az intracelluláris GSH szintjének növelésével jelentősen fokozza a máj méregtelenítő képességét, segíti a toxinok és környezetszennyező anyagok metabolizmusát [2]. A hagyományos liposzómás glutationhoz képest az S-acetil forma jobban teljesít a szöveti koncentráció és időtartam tekintetében, így ez a végső választás az öregedés késleltetésére, az immunitás erősítésére és a szervezet revitalizálására.
Az S-acetil-L-glutation választása azt jelenti, hogy egy tudományosan bizonyított, rendkívül hatékony útvonalat választunk, amely lehetővé teszi a sejtek számára, hogy valóban felszívják és hasznosítsák ezt a létfontosságú molekulát, erős védelmi vonalat építve ki egészsége érdekében.
Hivatkozások:
1. Lameu, C., et al. (2012). "Az S-acetil-glutation in vitro csökkenti a pro-gyulladásos mediátorok expresszióját." Journal of Inflammation Research, 5, 23-32. (Az S-acetil-glutation sejtfelvételét és biológiai aktivitását mutatja a nem acetilezett formákkal összehasonlítva).
2.Samuni, Y. et al. (2013). "Az N-acetilcisztein kémiai és biológiai aktivitásai." Biochimica et Biophysica Acta (BBA) - General Subjects, 1830(8), 4117-4129. (Miközben a NAC-ra összpontosítunk, ez a cikk alapvető alapot nyújt az acetilezett tiolvegyületek biológiai hozzáférhetőségéhez és méregtelenítési mechanizmusaihoz, alátámasztva az S-acetil-GSH indoklását).